A strandröpiseknél minden kicsit más, hangulatában mindenképpen ? még ha természetesen a 24 páros alkotta férfi- és nõi mezõny tagjai szigorú szabályok szerint mérkõznek is. A pontok megnyerése vagy elvesztése ugyanazon az alapon történik, mint a normál röplabdában, és a pálya mérete is hasonló. Ugyanakkor azon túlmenõen, hogy csak két ember alkot egy csapatot, és minimum 40 centi mély homoknak kell fednie a pályát, további különbségek is vannak. A szakág még õrzi a régi szabályt: itt csak a szerváló egység szerezhet pontot, ha a fogadók nyerik a menetet, akkor átszáll rájuk az adogatás és a pontszerzés lehetõsége.

Santa Monica Kalifornia egyik legszebb strandja ? a húszas években innen indult hódító útjára a strandröplabda, amelyet eredetileg családi idõtöltésként míveltek a Csendes-óceán mentén. Nem telt bele sok idõ, hogy más tengerpartok is bekapcsolódjanak: egyes tudósítások megemlítik, hogy 1927-re ez vált egy francia nudista kolónia kedvelt szórakozásává. A harmincas években már a tengermentes Csehszlovákia és Lettország homokosabb területein is csépelték a labdát ? és ezekben az idõkben vált klasszikus tömegsporttá az Egyesült Államokban is, ahol a világválságot követõ kissé depresszív korszakban mindenki valamiféle feldobódásra vágyott a keserû hétköznapok után, a strand homokjában.

A régi idõkhöz képest változás, hogy 1996 elõtt a játékosok nem érhettek hozzá a labdához a csípõ alatti testrészeikkel ? azóta viszont használhatják a lábukat: a legszebb mentéseket ezzel adják elõ a legjobbak.

Egy menet szervával indul: nincs második adogatás, ha az adogatás nem jó, az ellenfélé a pont és a szerválás joga. Egy csapat háromszor érhet a labdába, utána át kell ütnie a hálón (azaz a játék átlagos ritmusa ekképp fest: fogadás, feladás, ütés).

Egy csapat egyszerre hat embert vonultat fel a háló egyik oldalán: három áll elöl, három mögöttük. Miután megtörtént az adogatás, mindenki változtathatja a helyét ? ugyanakkor minden pontnyerést követõen kötelezõ módosítani az alapfelálláson. Az ún. ?forgás? során az óra forgásával ellentétes irányban odébb kell menni egy pozícióval mindenkinek ? ha ezt egy csapat eltéveszti, a hiba pillanatától a hiba felfedéséig akár az összes pontját elvesztheti.

Technikailag alighanem a legnehezebb labdasport, hiszen a játék csak addig tart, amíg a labda a levegõben van ? amint földet ér, vége a menetnek. Ennek megakadályozása rendkívüli felkészültséget, technikai és helyezkedési képzettséget igényel ? cserébe ez az egyetlen a ?nagylabdás? mûfajok között, amelyben a súlyos hátrány sem jelenti azt, hogy a meccs elveszett. Míg a többi labdajátékban bizonyos különbség kialakulásánál szinte bizonyosan tudható, eldõlt a meccs, itt, idõlimit nem lévén, csak a meccslabda eldõlésének pillanatában van vége egy partinak ? addig reménykedhet a hátrányban lévõ.

1980 A nemzetközi játékvezetõi tanfolyamokon az orvosi vizsgálat illetve a

fizikai és pszichológiai teszt bevezetése

1984 Paul Libaud helyett Dr.Rubén Acostát választják az FIVB elnökévé és

ezzel új szakasz kezdõdik a röplabda sportágban: a

professzianizálódás korszaka. Az FIVB áthelyezi székhelyét Lausanneba

(Svájc)

1986 Az FIVB a strandröplabdát elismeri hivatalos szakágként

1988 A labdamenet-pont rendszer (tie-break szabály) bevezetése a döntõ

játszmában (felsõ határ 17:16)1989 Az elsõ Ifjúsági Világbajnokságok megrendezése

1990 Elindul férfi Világ Liga, amely a világ legjobb válogatottjainak

részvételével lebonyolított, több millió dollár összdíjazású körverseny.

1963 Megalakul az Európai Konföderáció (CEV)

1964 A röplabdázás elõször az Olimpia mûsorán, Tokióban (10 férfi és 6nõi csapattal)

Engedélyezik az átnyúló sáncot és a sánc utáni ismételt érintést.

1967 Az elsõ Junior Európa Bajnokság Budapesten

1968 Az FIVB mexikói Kongresszusán bevezetik az antennák használatát.

1970 A labda súlya 250-280 gramm.

1971 Az elsõ FIVB edzõtanfolyam Japánban 49 résztvevõvel 13 országból.

1974 A sánc utáni 3 érintés engedélyezése

1977 Az elsõ Junior Világbajnokság Brazíliában

www.hunvolley.hu

1895 William G.Morgan, a Holyoke YMCA Egyetem testnevelési igazgatója

megalkotja a röplabdázást

1947 A Nemzetközi Röplabda Szövetség (FIVB) megalakítása. Az európai

és az amerikai szabályokat egységesítették. A pálya méretét 9 x 18 mben

határozták meg és a háló magasságát is a ma érvényben lévõbenállapították meg. (2,43, illetve 2,24 m). Megalakul a Játékvezetõi és a

Játékszabály Bizottság.

1948 Az elsõ Európa Bajnokság Rómában 6 csapat részvételével

1949 A röplabda elismerése még, mint nem olimpiai sportág

Az elsõ férfi Világbajnokság 10 csapattal, és az elsõ nõi Európa

Bajnokság 7 csapattal

1951 Engedélyezik a háló fölötti átnyúlást bizonyos helyzetekben (sánc

esetén és ütés után)

1952 Az elsõ nõi Világbajnokság Moszkvában 8 csapattal1954 Megalakították az Ázsiai Konföderációt.

Röplabdasportunk történetében számos magyar játékvezet? szerezte meg a

nemzetközi minõsítést és az ezzel járó FIVB keret tagságot, amely lehetõvé

tette számunkra a különbözõ nemzetközi eseményeken való mûködést.Közülük többen a legmagasabb szint

û versenyekre ? olimpiai játékok,

világbajnokságok, Európa-bajnokságok, Világ Kupák, Világ Liga, Grand Prix,

európai kupaversenyek ? is eljutottak, döntõket, döntõ fontosságúmérkõzéseket vezettek. Magas színvonalú bíráskodással alapozták meg,

illetve öregbítették a magyar röplabda játékvezet?k nemzetközi hírnevét,

tekintélyét.

Az MRSZ legfelsõbb szerve a Közgyûlés. A két Közgyûlés közötti idõszakban

a Szövetség munkáját a választott Elnökség irányítja. Az MRSZ jelenlegi

elnöke Dr.Buda György, fõtitkára Stevik Péter. Az Elnökség mellettÜgyvezetõség mûködik, amely két elnökségi ülés között korlátozott döntési

jogkörrel intézkedik operatív ügyekben. Az MRSZ-ben több állandó

szakbizottság mûködik. Ezek közül a legfontosabbak: Versenybizottság,Játékvezet?i Testület, Edz

õi Bizottság, Nyilvántartási és Átigazolási Bizottság,

Jogi és Fegyelmi Bizottság, Ifjúsági és Utánpótlás Bizottság, Nemzetközi

Bizottság, Strandröplabda szakág.